Ázsiai kultúrák – Lao emberek, Laosz

Laosz kincsei, a több napos hajózás a hatalmas Mekong folyón, az apró kis falvak, a sűrű, szinte átjárhatatlan dzsungellel borított hegyvidékek, az egykoron királyi városként funkcionáló, rendkívül hangulatos Luang Prabang város, a kedves emberek minden látogatásunk során elvarázsolnak bennünket. Délkelet Ázsia legkisebb lakosságú országa kétségkívül egyik legfantasztikusabb, legkedvesebb állomásunk 😊

Luang Prabang Óvárosa – mely a mai napig őrzi 16. századi hangulatát – mindenkit rabul ejt😊 Itt sétálni olyan érzés, mintha egy élő múzeumba csöppennénk, nem véletlenül nyerte el az UNESCO Világörökség védettségét. Helyi idegenvezetőnk, La nagyon kedves, konzervatív gondolkodású ember, ami a lao emberek többségére jellemző. La eredeti végzettségét tekintve történelem tanár, és az elmúlt nehéz év előtti időszakban idegenvezetőként kereste kenyerét, lelkes odaadással, hatalmas tudással mutatta meg Laosz kis ékszerdobozát a kiváncsi utazóknak. Napjainkban angolt tanít a bezárásra kényszerült hotelek dolgozóinak, hogy még felkészültebbek legyenek mikorra végre újraindulhat a turizmus. Szabadidejében imád olvasni, énekelni, meditálni, tanítani, kirándulni és új dolgokat felfedezni. 

A lao emberek kivétel nélkül vendégszeretőek, barátságosak és szeretettel teliek, mindennapi életük során olyan értékrendet képviselnek, amire a mi rohanó világunkban is hatalmas szüksége lenne mindannyiunknak. Az elmúlt hónapokban rendszeresen beszélgettem La-val is, különösen arról, hogy mit is jelent számukra a hit, mennyire meghatározó a Buddhizmus az életükben.

La nagyon kedves gondolatokat osztott meg velünk:

Mi, lao emberek mélyen hívők vagyunk, filozófiánk, a Buddhista hit legfontosabb tanítása, hogy itt és most éljünk. Buddha kicsi korunk óta tanítja nekünk, hogy mindig cselekedjünk helyesen, tegyünk jó dolgokat és legyünk jók embertársainkhoz. Rendszeresen (hetente kétszer, korábban minden nap) látogatjuk a templomokat, hogy felajánlást nyújtsunk Buddha-nak, otthon pedig minden nap imádkozunk a jobb, biztonságos és egészséges életért. A vallás, a mély hitünk az egyetlen amibe kapaszkodni tudunk, ami reményt ad nekünk és hisszük, ha rendszeresen imádkozunk és ajándékokat viszünk Buddhanak, jobb emberré válunk. Mit is jelent ez számunkra, mit jelent JÓ EMBER-nek lenni?!

  • Szerethetőbbé válsz
  • Értékesebb embereket fogsz magadhoz vonzani
  • Jobban elismernek
  • Teszel a jó karmáért
  • A Mennyországba jutsz
  • Adakozóvá válsz
  • Érdemeket szerzel
  • Megbékíted a halottak szellemeit
  • Megőrzöd a kultúrádat
  • Tovább adod a hagyományokat a következő generációnak
  • Harmóniába kerülsz a világgal és az emberekkel

Az ország vidéki területein a Buddhista vallásgyakorlás kiegészül az animista hittel, azaz hisznek a jó és az ártó szellemekben. Laosz és Lao Loum, azaz az alföldi Laosz legfontosabb népi, animista rituáléja a baci ceremónia, ami a satsana phi (szellemekben való hit) szerves része. Az ősi lao hit szerint a testünk 32 szervből áll, és mindegyikhez kapcsolódik egy kwan, azaz szellem, amely védi és vigyázza azt. A legfontosabb, hogy egyidőben, minél több kwan-t tartsunk benn a testben, így őrizhetjük meg a belső egyensúlyunkat. Mi lao emberek hisszük, hogy a kwan-ok a felelősek a betegségekért, a rossz dolgokért, amik történnek velünk. A Baci szertartás során visszahívják a kwan-okat, bárhol is bolyongjanak a testünkön kívül, vissza kapcsolják testünkhöz és így visszaáll az egyensúly, újra harmónia költözik a testünkbe, a lelkünkbe és a mindennapjainkba, megerősíti az egyént és egyben a közösséget. Nem véletlen a szertartás lao neve Su Kwan, melynek jelentése a Lélek hívása, idézése.

Laosz, Luang Prabang, Baci vallási rituálé
Laosz, Luang Prabang, Baci vallási rituálé

Hagyománytisztelő emberek vagyunk, bár a világ által mi is változunk, így tradícióink is halványulnak, de több ősi hagyományt is őrzünk, ápolunk mind a mai napig, ami lényegében az egymás iránti tiszteletünkről szól: az egyik legfontosabb tradíció, hogy mielőtt egy házba belépünk, levesszük a cipőt és a fejfedőt. Amikor köszönünk egymásnak, ‘sabai dee’ (jelentése: hello) kifejezéssel üdvözöljük egymást és közben a másikra mosolygunk, és tekintetünk találkozik.

Testünk legszentebb része a fej és a legalantasabb a láb. Soha nem érintjük meg egymás fejét, még egy kis gyerekét sem, mert ez szintén rendkívül udvariatlan cselekedetnek számít a mi kultúránkban. Lábunkat kizárólag járásra és sportjátékokra használjuk. Lábbal mutogatni valamire vagy valakire nagyon tiszteletlen, illetlen a mi kultúránkban. Soha nem lépünk “át” egy ülő személyen, soha nem tesszük fel a lábunkat az asztalra, ha imára térdelünk Buddha előtt, nagyon ügyelünk arra, hogy lábunkat magunk alá, vagy mellé helyezzük, nem Buddha irányába!

La személyes üzenete nekünk, ami egyben a Buddhista hitrendszer legmeghatározóbb tanítása is: Ne gondolkodj a múlton, ne aggódj a jövő miatt, a jelenben élj, itt és most!

Copyright © 2021 
Szöveg: Gáspár Kata, fotók: Apsara Adventures
Minden jog fenntartva. 
A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.