Madagaszkár
lemúrok | makik | baobab fák | különleges természeti képződmények | esőerdő, sivatag | kiváló túrahelyszínek | búvárparadicsom
Madagaszkárt nem véletlenül emlegetik a nyolcadik kontinensként: a különleges tájak, az állat- és növényvilág lenyűgöző változatossága, baobab erdők, endemikus állat- és növényfajok, melyek csak itt léteznek. A sziget már akkor elvált Afrikától, mielőtt a nagy ragadozók kifejődtek volna, így például kb. 50 lemúr (gyűrűsfarkú maki) féle fejlődhetett ki. Izgalmas, hagyományőrző kultúra, változatos gasztronómia, zebu húsból készült ételkülönlegességek és megannyi csoda vár itt ránk.
Egyedülálló vadvilág
Madagaszkár élővilága páratlan: a Földünkön élő összes ismert állat- és növényfaj 5% -a megtalálható itt, továbbá olyan endemikus fajoknak is otthona, amik sehol máshol a világon nem találhatók meg. Ez a különleges pozíció annak köszönhető, hogy a sziget már kb 130 millió évvel ezelőtt levált az őskontinens mai Afrika részéről, majd kb 90 millió évvel ezelőtt Indiától és azóta a növény- és állatvilága függetlenül és akadálytalanul fejlődhetett. A sziget legjellemzőbb állata a lemur, de sok más furcsa és csodálatos lény és növény létezik itt, mint pl a különleges formájú baobab fák, rovarok, cápák, békák, orchideák, pálmák, madarak, teknősök, mongúzok és még számtalan érdekesség.
Baobab fa – az erdő anyja
Bolygónk egyik szuperkülönleges fafajtája a baobab fa (majomkenyérfa). Nevének jelentése a malagaszi nyelvben „az erdő anyja”, mely nem véletlen. Ez az őskori fafaj már az emberiség és a kontinensek létrejötte előtt, 200 millió évvel ezelőtt létezett. Jellegzetes törzsével a növényvilág leglátványosabb természeti jelenségei közé tartozik, akár a 4000-5000 éves kort is megélhetik. A helyi legendák szerint a baobab fa elutasította azt a helyet, ahova Isten teremtette és úgy döntött, ott nő, ahol csak akar. Makacssága mellett, egy jó adag hiúsággal is meg lett áldva, a legnagyobb, legszebb, legokosabb fa szeretett volna lenni az egész földkerekségen, minden más fa virágát és gyümölcsét felül akarta múlni. Isten megelégelve a baobab fa makacs akaratát, hiúságát, irigységét, haragra gerjedt, és gyökerestől tépte ki a földből és megfordítva, gyökereivel fölfelé ágaskodva dugta vissza, hogy soha többé ne tudjon nézelődni, irigykedni, másra vágyni. A lenyugvó nap vöröses fényében igazán varázslatos érzés a csodaszép Baobab Avenue-n állni.
Drámai tájak
A sziget figyelemre méltó növény- és állatvilága hihetetlenül változatos, drámai szépségű tájakkal párosul. 300 km-en belül járhatunk esőerdőben és sivatagban. Kis bolygónkon csak kevés ennyire intenzíven változatos hely létezik. Vannak homokkő kanyonok, mészkő karsztok, hegyek, lépcsőzetes rizsteraszok, mindenféle erdő (eső-, száraz- és tüskés erdő) és lateritben gazdag föld az egész szigeten, melynek köszönhető Madagaszkár beceneve: Vörös Sziget. Az 5000 km hosszú tengerpartjával az óceán soha nincs túl messze.
Egy holdbéli táj – Tsingy de Bemaraha kőerdeje
Az UNESCO Világörökség részét képező Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park egy egyedülálló természeti képződményt rejt magában. A malagaszi nyelvben a Tsingy szó jelentése “ahol nem sétálhatsz mezítláb”. Csodálatos függőhidak a tsingy kanyonok különleges képződményei felett, karszt tájak, félvidéki mészkő alakzatok, lenyűgöző “tsingy” csúcsok és végeláthatatlan, tűhegyes mészkő “erdők” jellemzik a területet. Csipkézett és kilyuggatott belseje láttán az ideutazók könnyen a Holdon érezhetik magukat. Ez a világ legnagyobb kőerdője és ehhez hasonlót mindössze három másik országban találunk a világon.