Vietnam méreteit leginkább úgy tudjuk érzékelni, ha képzeletben levezetünk Helsinkitől Milánóig – ez körülbelül az ország hossza, míg a szélessége van, ahol csupán 50 km. Lakói – akiknek jelentős része 25 év alatti fiatal - nem csak az ország egyedülálló természeti adottságaira büszkék, hanem arra a tényre is, hogy sem...
Ez a sziget a kutyák paradicsoma. Minden boltban, háznál fekszik egy, követik a csapatban mászkáló gyerekeket, gazdákat. Nem ugatnak, nem agresszívak, a legtöbb közepes méretű, zsemleszínű, kunkori farkú, de egyszer láttam egy teljesen welsh corgi-ra hasonlító példányt is. Nincs az európaihoz hasonló állattartási kultúra, minden szuka sokat ellett, a kanok...
Indulás hajnali 4kor. Rövid autóút után érünk el a Sibayak vulkán lábánál lévő beléptetőponthoz, ahol egy táblán rögtön szembesítenek vele, hogy hány turista halt meg az elmúlt években a Sibayak vulkánon. Jól kezdődik. Az egyik sofőrünk lesz vezetőnk, aki már minden évszakban megmászta a hegyet. Fejlámpákat fel és gyorsan nekiindulunk...
Ahogy elhagyjuk Bukit Lawang faluját, az út mindkét oldalán eltűnik a dzsungel és felváltja a végtelen olajpálma ültetvény. Ha kimerül az ültetvény, ledózerolják és újratelepítik olajpálmával :-( A dzsungel növénygazdagsága után megdöbbentően szegényes a növényvilága. A házak kívülről szépek, díszesek, festettek vagy csempével burkoltak, de belátunk néhányba, belülről nagyon egyszerűek,...
A folyópart vibrál a színektől. A támfalakat graffitik díszítik. A lépcsősorok színesre festve. Élénk színű fejkendőt viselő lányok szállnak be és ki a raftingcsónakokból, csoportosan összebújva, mint egy csokor mezei virág. És mindenki üdvözöl, integet. A bazársor teljesen változatos. Vannak jó minőségű ruhák és hello kittyvel díszített műanyag alapú ruhaköltemények...
Korán ébredünk, elballagok fotózni a folyót és a pillangókat, de csak megint nagyon türelmes szitakötővel hoz össze a sors. Egyszer csak átgázol a folyón Imám, másik túravezetőnk, akit minden vezető ismer és tisztel, egy igazi nyomkövető. Előkerülnek a Thomas monkeyk is akik pillanatok alatt összerondítják a reggeliző pokrócot és a...
A folyó szélesen kanyarog a hatalmas kövekkel tarkított medrében és nekünk nincs más dolgunk az átjutás után, mint felkapaszkodni a szemközti függőleges sziklafalba vágott ösvényre. Nagyon vidám a menet, Robin vágott nekem egy fehér hibiszkuszt a hajamba, Rita egy lila hajnalka szerű virágot, a többiek pálmalevélből készített koszorút kaptak. Hol...
Reggel 6 órakor a szarvascsőrű madarak hangos „tukan, tukan” kiáltásaira ébredünk. Ilyen gyorsan én még nem vágódtam ki a sátorból a fényképezőgéppel a kezemben, de így is csak egyre távolodó sziluettjeiket látom az éppen derengő fényben. Gondolkodom a visszabújáson, de inkább fotótéma után nézek. Amik saját lábon érkeznek :-) Visszajött...
Elefánt menhelyen önkénteskedés és jóga a pálmafák alatt: Ezt mintha nekem találták volna ki, bár újdonságként hatott, hogy elefántoknak is szükségük lehet menhelyre, hiszen itthon maximum a cirkuszok miatt érezhetjük azt, hogy ezek az állatok nincsenek eléggé megbecsülve. Hát ez az utazás sok mindent megvilágított számomra. Amikor az Apsara Adventures...
A dzsungeltúra 3. napjára, vezetőink lightos napot ígérnek a tegnapi hegymászás után. Alig megyünk párt száz métert, már látunk egy orángután nőstényt, amint a fészkéből kukucskál. Azt hinné az ember, hogy a vörös szőr nagyon feltűnő a dzsungel zöldjében, de egyáltalán nem így van. Nem feltűnőek és a méretük ellenére...
