Úti élmények utasaink szemével

A Komodo Szigetek kapujába érkezünk Baliról, a reptérről egy Labuan Bajo nevű helyre, ahol tengerparti szállodában töltjük a 3 napos hajókirándulás előtti éjszakát. Nem vár az ember semmi különöset egy

Egy hete gondolkodom, hogyan fogjam meg, adjam át az érzéseimet Baliról, Indonéziáról. Voltam már Ázsiában, megérintett már az íze, illata, tudtam, hová megyek, mit várhatok. Ez az utazás mégis valahogy

Kezdjük hát a virtuális utazást Nusa Penida szigetével, ami az érkezésünket követő első állomás volt. Baliról gyorshajó repít át minket a távolról ködbe vesző, homogén zölddel benőtt sziklás partra. A

Állomásaink egyik fénypontja Tikal, az ősi maja romváros. A város mélyen az őserdőben fekszik, több órát megyünk az átláthatatlan dzsungelben, utunkat különféle vadállatok felbukkanására figyelmeztető táblák kísérik. Az UNESCO által

Hadd kezdjem az egyik kedvenc Esterházy sorommal: „Nem találok szavakat.” Bármelyik jelzőt írnám le, közhelyesnek tűnne: csodálatos, mesés, lenyűgöző, izgalmas… bár mindegyik helytálló, egyik sem kielégítő. Guatemalának annyi arca van,

Nézzünk most körül kicsit közelebbről, mire is számíthatunk a számos,máig is alig feltárt, áthatolhatatlan őserdő rejtette varázslatos maja romok között. A hajdanvolt virágzó, hatalommal teli, félelmetes és erős uralkodók által

A maja romterületek legtöbbje  sűrű erdővel benőtt, hatalmas területeken található, jellemzően néhány százalék feltártsággal – az épületek nagy részét még mindig buja növényzet rejti. Sétáink útvonalát ezek a zöld szőnyeggel

Mexikó. Sokat gondolkodtam, hogyan kezdjem ezt a bejegyzést, annyi érzés és élmény kavarog bennem. Összefoglalni szinte lehetetlen, amit láttunk, tapasztaltunk, hagyom hát csak úgy a szavakat, ahogyan „érkeznek”, hátha így

Azon gondolkodom, hogy vajon mikor hittem el, hogy utazunk… talán a dátum előtt egy héttel?!… mindenki egészséges volt a családban, bár környezetünkben tombolt a vírus, és azt (is) gondoltam, hogy

A mai célunk, látogatásunk csúcspontja, a nagy állatvándorlás megfigyelése. Itt a vándorló állatok útvonalát a Mara folyó keresztezi, amin keresztül kell vágniuk, ha a síkság legelhető részére szeretnének jutni. 10

A Serengeti Central a nagymacskáiról híres. Ahogy haladunk egyre beljebb egyre több nagyragadozóval találkozunk. Itt a legsűrűbb az oroszlán populáció. Ennek megfelelően találkozunk hol nőstényekkel, hol egyedülálló hímekkel. Az egyik

Emlékszem arra a pillanatra amikor ott álltam a ballagási vacsorámon a családommal és kinyitottam az édesanyámtól kapott névre szóló könyvet, majd megpillantottam benne az Afrikába szóló repülőjegyeket. Abban a pillanatban

Ragyog a nap, lekerül a hegytetőn felvett kabát, pulóver. Lekanyarodunk a főútról és egyre több és több állattal találkozunk. Az úton egy szervál jön szembe, majd egy öreg hiénaszuka a

Hatalmas kapu jelzi a terület határát, bemutató táblákkal és egy kis bolttal, ahol az emléktárgyon túl végre határozó és ismertetőkönyv is kapható. Ahogy átlépjük a természetvédelmi terület határát elkezdünk felkapaszkodni

Reggeli után nekiindulunk, hisz ma éjjel már a Serengeti nemzeti parkban fogunk éjszakázni. Amíg a kicsekkolásra várunk felfedezünk egy óriási faragott teknőst az asztalon, aminek a hátába lukakat fúrtak és

Reggel kinyitom a szemem és kiballagok a teraszra, hogy szemrevételezzem mit is rejtett tegnap a sötétség. Éppen kényelmesen nyújtózom, amikor a szomszéd sátorhoz megérkeznek a zebrák és szemlátomást nagyon sietnek

Reggel 6 órakor indulás, ezért a reggelit még tegnap este megrendeltük dobozban, hogy majd az autóban reggelizünk. A nemzeti park bejáratát kafferbivaly és egy elefánt koponyája és csontjai díszítik. Igen,

Reggel 6 órakor indulás, ezért a reggelit még tegnap este megrendeltük dobozban, hogy majd az autóban reggelizünk. 16 fok van és esik az eső, amikor elindulunk, az élet lassan megtölti

Pole pole ☀️ elkészült a beszámoló!  Ahogy megérkeztünk a hotelbe, hamar magunk mögött hagytuk a hosszú utazás fáradalmait. Mert azért hosszú, valljuk be. Ami előny, hogy mindössze 2 óra az

Két átszállással végre megérkeztünk Tanzániába, Arusha-ba. Penda a vezetőnk kint vár az autónál. Egy hosszú, 9 üléses Toyota Landcruiser 4WD. Yess! Már boldog vagyok! 7 km az út a szállodáig,

Mit is mondhatnék, mi jut eszembe Afrika, sőt a világ legismertebb nemzeti parkjairól? Hogy gyerekkoromban Bernhard Grzimek, Széchenyi Zsigmond, vagy Kittenberger Kálmán könyveit lapozgattam évekig? Hogy a korabeli, kissé fakó

Ha valaki azt mondja nekem 2020 karácsonyán, hogy heteken belül ismét csomagolok – akármennyibe fogadtam volna, hogy erre semmi esély. Barátainknak és a kitűnő szervezésnek köszönhetően azonban megint útra keltünk

Észak-Thaiföld, Laosz csodái, a Mekong, Hanoi és a Ha Long öböl után joggal kérdezhetnénk: innen, hova???  Ugyan mit tartogathat még nekünk az utazás, mi lehet ennél ámulatba ejtőbb, sokkolóbb, vagy

Thaika-Phiphuka (Thaiföld+Kambodzsa+PhiPhi+Phuket+Kata) ? 1. napÚgy döntött a „KUBARICA” csapata,Hogy elrepül „Thaika-Phiphukába”Egy szájtátásra Buddha árnyékába.Dubai fényeit repülőről csodálva,Majd Bangkok kisebb és toronyházait, Balos autóból bámulvaMegérkeztünk Ázsiába.Vacsoránál koktél asztalunkonSétánkon látva négytagú család

Hanoiba visszatérni újra minden érzékünket megbolygató élmény volt. Megpróbáltuk a Sapa sarától átázott és megkeményedett cipőket újra használható állapotba hozni, bár innentől dél felé haladva nemigen lesz szükségünk téli holmira:

Vietnam méreteit leginkább úgy tudjuk érzékelni, ha képzeletben levezetünk Helsinkitől Milánóig – ez körülbelül az ország hossza, míg a szélessége van, ahol csupán 50 km.  Lakói – akiknek jelentős része