Emlékszem arra a pillanatra amikor ott álltam a ballagási vacsorámon a családommal és kinyitottam az édesanyámtól kapott névre szóló könyvet, majd megpillantottam benne az Afrikába szóló repülőjegyeket. Abban a pillanatban nem tudtam felfogni, hogy ez valóban megtörténik, hogy el fogok utazni arra a helyre ahová mindig is vágytam.
Észre sem vettem és eltelt az a 2 hónap, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy a repülőgépen ülök Tanzánia csodás szigete, Zanzibár felé.
Mikor leszálltunk a repülőgépről és kijutottunk a sok papírmunka után a reptérről megannyi kéz nyúlt csomagjaink cipelésének segítségére egészen a kis buszunkig, amit könnyen meg is lehetett találni a helyiek segítségével is. Úton a szálloda felé kukkanthattunk be még inkább ennek a szigetnek a csodáiba. Láthattuk milyen házakba, viskókba élnek a helyiek, az útszélén sétáló asszonyokat, fejükön kosárral, az iskolából hazasétáló gyerekeket, a fantasztikus gyümölcsfákat vagy azt, hogy mennyi kofa és bolt van egymás mellett, mindegyik más és mást árulva. Ezzel együtt azonban azt is észrevettük hogy egy egészen más világ fogadott minket, valami új. Új színek, új épületek, új szokások és új emberek, és, hogy egy olyan helyre érkezünk ami összehasonlíthatatlan azzal a világgal, ahol mi élünk. Nincs akkora tisztaság, nincs akkora gazdagság és nincsenek egymás hegyén hátán luxus üzletek és plázák, de azt gondolom pont ettől szép, mert különbözik attól amit megszoktunk és pont ettől izgalmas, hogy a komfortzónánkból kilépünk.
Amikor megérkeztünk a szállodába, hatalmas szeretettel és kedvességgel fogadtak minket. A kinti világhoz eltérően itt hatalmas nagy tisztaság és rend várta a csapatot. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy ez a hely mindenki álmát felülmúlta a csodás óceánpartjával, a hatalmas homokos kertjével, a csodaszép szobáival, a fantasztikus ízvilágú ételeivel és az elképesztően segítőkész és mosolygós személyzetével.
A programokat jobban meg sem lehetett volna szervezni, szerintem ez az 1 nap pihenés 1 nap túra tökéletesen ideális volt, hiszen bejártuk Zanzibár legfőbb nevezetességeit de közben az óceán parton is sütkérezhettünk. Az idegenvezetőnk, Fatma, aki egy rettentően türelmes, kedves és csupaszív hölgy volt, elképesztő történetekkel kápráztatott el és fantasztikus idegenvezetésben részesített minket. Számomra a legmeghatározóbb program Stone Town, Zanzibár fővárosa. Itt ténylegesen betekintést nyerhettünk az emberek életébe, megismerkedhettünk a helyiek kultúrájával, sétálhattunk a szűk, de számomra hangulatos utcákon, egy zeneiskolában meghallgathattuk Zanzibár hangszereit, láthattuk Freddie Mercury szülőházát, bejárhattuk a boltokat és meglátogattunk egy helyi hal- és fűszerpiacot. Mind ezek mellett a többi program is elképesztően jó és emlékezetes volt.
Matemwe falucska, ahol egy igazi afrikai iskolát és kórházat is meglátogattunk, illetve egy kunyhóba is látogatást nyertünk és a napot egy isteni helyi ebéddel zártuk.
Akit leginkább a fűszerek kóstolása és az ültetvények érdekelnek, annak élmény lesz a Jozani-erdő látogatásával egybekötött fűszer-szigeti túra, ami különlegességekben és fantasztikus illatokban, ízekben gazdagodik, de az sem szenved hiányt akinek a búvárkodás a mindene, ugyanis egy egész napos hajó túra keretében, több szigetre, homokdűnére is ellátogathat és az óceánba búvárkodhat, megfigyelve a több száz színekben pompázó élővilágot.
Számomra az idő is tökéletes volt kellemes volt mind strandoláshoz, mind a kirándulásokhoz. Azonban amikor átértünk a kontinensre, észak Tanzániába a szafarihoz, ott már kicsit lehűlt a levegő, de ez nem jelentett gondot hisz a szafarihoz megfelelő ruházatban nem lehetett fázni.
Rettenetesen vártam már az elejétől fogva a kalandunknak ezt a részét. Szerintem fantasztikus olyan állatokat a saját környezetükben szabadon látni, amiket máshol csak ketrecben tekinthetünk meg, de itt nem csak az állatok csodálatosak, hanem azok a lélegzetelállító majomkenyérfák és akáciák és még sok száz trópusi növény. A szafarivezetőink Penda és Tumaini volt akik szintén izgalmas és elképesztő idegenvezetésükkel tették még jobbá a túránkat, sőt még pár szót szuahéliül is megtanultunk. A Tarangiri Nemzeti Park, a Ngorongoro Természetvédelmi Terület illetve a Lake Manyara Nemzeti Park mellett ellátogattunk egy maszáj faluba is, ahol beléphettünk egy igazi maszáj kunyhóba, illetve megnézhettük hagyományos táncukat és kézzel készített ékszereiket. A nemzeti parkokba beérve ameddig csak a szem ellát valamilyen állatot mindig láttuk. Azt hiszem szerencsésnek mondhatom magunkat ugyanis az orrszarvútól át a zsiráfon, kafferbivalyon és a flamingón keresztül egészen az oroszlánon át szinte mindenféle állatot láttunk, és ilyen közel elefánt családot sem láttam soha mint ott.
A szállás itt is fantasztikus volt tisztaságból itt sem volt hiány, azonban amiért valójában különbözött minden szállodától, az az volt, hogy a vízilovak tava mellett volt a jól felszerelt luxussátrunk, és szerintem leírhatatlan amikor mindenhol csend van és a vízilovak bőgését lehet csak hallani, na meg a fáradhatatlan majmok játékát.
Életem legjobb utazásának lehettem részese ezzel, és tényleg mindenkinek csak ajánlani tudom, főleg ebben a szervezésben, mert mikor egy ilyen helyen járunk, egy ilyen országban akkor döbbenünk rá igazán, hogy mennyi minden van még amit nem láttunk és hogy a világ csak ránk vár, és arra hogy mi felfedezzük.
Copyright © 2021 Szöveg és fotók: Noé Nora Minden jog fenntartva. A cikkben található minden kép és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll, írásbeli engedély nélküli felhasználásuk, publikálásuk tilos.
